​​

A bírósági végrehajtás elrendelésének és a rendezési módok egyes esetei.

​

A bírósági végrehajtás a követelések érvényesítésének egyik hatékony eszköze, amelyet a Vht. szabályoz. Az eljárás célja, hogy az adós nem teljesítése esetén a Vht-ban rögzített végrehajtható okirat alapján indult eljárásban a jogosult a követeléséhez hozzájusson.

​

A Vht. 10. § rendelkezései alapján a bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők lehetnek:

a) a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,

b) az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,

c) a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetve átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,

d) a bíróság rendbírságról szóló értesítése, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi,

e) a 4/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (a továbbiakban: hágai tartási egyezmény) alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés, valamint

f) a közjegyzőnek az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítését elrendelő végzése.

A fentiekben rögzítettekből is látszik, hogy több módon, illetve több végrehajtható okirat alapján megindulhat a bírósági végrehajtás. A végrehajtható okiratok közül mégis talán a fizetési meghagyás kibocsátása, illetve a közjegyzői okiratba foglalt végrehajtási záradék az a végrehajtható okirat, amellyel a legtöbb adós már biztosan találkozott.

Amennyiben valaki adósként fizetési meghagyást vagy végrehajtási eljárásról szóló értesítést kap, számos jogi lépést tehet a következmények enyhítése, vagy leginkább elkerülése érdekében. A legfontosabb lépések az adós számára:

 

1.Fizetési meghagyás kézhezvétele: A fizetési meghagyás egy olyan közjegyzői úton kibocsátott okirat, amely arra szólítja fel az adóst, hogy rendezze a fennálló tartozását. Ha az adós ezzel nem ért egyet, ellentmondással élhet a kézhezvételtől számított 15 napon belül, kézbesítési kifogást terjeszthet elő, vagy a végrehajtási eljárás megindítását követően még rendkívüli ellentmondással is élhet. Az ellentmondás elmulasztása esetén a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárás indulhat az adós ellen.

​

A fizetési meghagyás átvétele rendkívül fontos lépés az adós számára a bírósági végrehajtási eljárásban, mert ennek figyelmen kívül hagyása komoly jogvesztő következményekkel járhat. Ha az adós nem veszi át a fizetési meghagyást, vagy nem reagál rá időben, súlyos jogi és anyagi következményekkel kell szembenéznie.

​

Következmények elmulasztott ellentmondás esetén: Ha az adós nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás alapján a jogosult végrehajtási eljárást indíthat, amely során a végrehajtó zárolhatja az adós bankszámláit, lefoglalhatja ingóságait, vagy akár ingatlanát is árverésre bocsáthatja. Az átvétel elmulasztása tehát nem csak a tartozás fennállásának elismerését vonja maga után, hanem az adós vagyonának elvesztését is eredményezheti.

Súlyosabb következmények a mulasztás miatt: Az adós számára a fizetési meghagyásra adott válaszadás elmulasztása nemcsak a tartozás automatikus végrehajthatóságát eredményezi, hanem további költségek és kamatok is felhalmozódhatnak, amelyek jelentősen megnövelhetik a fizetendő összeget. Az eljárási költségek, ügyvédi díjak, végrehajtói költségek mind az adóst terhelik, és ezek elkerülhetők lettek volna, ha az adós időben reagál a fizetési meghagyásra.

​

Amennyiben a végrehajtási eljárás megindult, a végrehajtási törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az adós és a jogosult (hitelező) az eljárás során is megegyezzen a tartozás rendezéséről. Ez azt jelenti, hogy az adós akár a végrehajtó közreműködésével, akár közvetlenül a jogosulttal megállapodást köthet a tartozás rendezésének módjáról, például részletfizetésről vagy egy egyszeri nagyobb összegű teljesítésről, amennyiben ehhez a követelés jogosultja hozzájárul. A végrehajtási eljárás szüneteltetése ilyen megállapodás esetén is lehetséges.

A végrehajtási törvény kifejezetten támogatja az eljáráson belüli egyezségeket, amelyek segíthetnek az adós és a jogosult közötti konfliktus békés és gyorsabb rendezésében, elkerülve a további elhúzódó végrehajtási lépéseket.

 

Az alábbi módokon lehet rendezési megállapodást kötni:

​

2.Közvetlen megállapodás a jogosulttal: Az adós és a jogosult bármikor megegyezhet a követelés teljesítésének módjáról. Ez lehet:

​

a) Részletfizetési megállapodás, amelyben a jogosult engedélyezi, hogy az adós több részletben fizesse meg a tartozást. A részletfizetési megállapodás pontosan meghatározza a fizetendő összegeket és azok ütemezését.

b) Egyszeri összegben történő kifizetés, a követelés egy részének elengedése mellett: A követelés jogosultjának hozzájárulásával az adós vállalhatja, hogy egy nagyobb (nem a teljes) összeget teljesít egy adott időpontban, ezzel lezárva az ügyet.

​

Ebben az esetben a végrehajtó tájékoztatása szükséges a megállapodásról, mivel a végrehajtási eljárásban a végrehajtónak továbbra is fontos szerepe van a követelés érvényesítésében és az eljárás adminisztrációjában.

 

3.Megállapodás a végrehajtó útján: A végrehajtó közvetítő szerepet is betölthet az adós és a jogosult között. Ha az adós és a jogosult részletfizetésben vagy másfajta megállapodásban állapodnak meg, azt a végrehajtó közvetítheti, és ennek megfelelően alakítja az eljárás további lépéseit. Amennyiben a megállapodás végrehajtható, a végrehajtó az eljárást az egyezség szerint folytatja vagy szünetelteti. Mindezek mellett a Vht. rendelkezései alapján az önálló bírósági végrehajtó is megállapíthat részletfizetést, amelynek elfogadásáról a végrehajtást kérő is nyilatkozhat.

A végrehajtás szüneteltetése: Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, és ezt a végrehajtó felé bejelentik, vagy maga a végrehajtó engedélyezte a részletfizetést, a végrehajtó szüneteltetheti a végrehajtási eljárást arra az időszakra, amíg az adós a részleteket rendben fizeti. Ha az adós nem teljesíti a megállapodásban foglaltakat, a végrehajtási eljárás folytatódik, és a végrehajtó újabb intézkedéseket tehet.

​

4.Végrehajtási per indítása: Az adósnak lehetősége van a végrehajtási eljárás során végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti peres eljárást indítani. Függően attól, hogy milyen végrehajtható okirat alapján, illetve milyen jogi aktus útján indult meg a végrehajtási eljárás, szűkebb és tágabb körben van mód és lehetőség a végrehajtási perek megindítására. A végrehajtás megszüntetése esetén a teljes követelés behajtása jogellenes vagy megalapozatlan lehet, míg a korlátozás során a követelés behajtása csak részben történik meg. Ezen perek megindításának előfeltétele a Vht. 41. §-a szerinti eljárás, amelyben az adós előzetesen kifogást terjeszt elő a végrehajtási eljárás ellen, illetve okirattal valószínűsítheti azt, hogy a követelés részben vagy egészben megalapozatlan, vagy már megszűnt.

​

Végrehajtási perek során is van mód a már megindult és folyamatban lévő végrehajtási eljárások felfüggesztésére. Erre a Polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései teremtenek lehetőséget az ügyben eljárni jogosult bíró számára. Így amennyiben az adós úgy dönt, hogy a végrehajtás megszüntetése, vagy korlátozása érdekében peres eljárást indít, ezen peres eljárás jogerős befejezéséig a bírók mérlegelése alapján, kérelemre mód és lehetőség van a folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztésére. Ezen idő alatt a bírósági végrehajtó semmilyen végrehajtási cselekményt nem fog foganatosítani.

​

​